Gróf Buttler Chardonnay 2008. tyúktarjával…

Már régóta békésen hüldögélt az a palack bor amit a legutóbbi ebédemhez szántam, de most nem ám egy akármilyen nyüzüge reduktív bakfist kell elképzelni, hanem Gróf Buttler 2008-as évjáratú veretes bora egy 2008-as évjáratú Chardonnay töltötte utolsó éjszakáját a siralomspájzban. Vitán felül ez a világ egyik legismertebb szőlőfajtája, a belőle készült bor ismert mind reduktív, mind tölgyfahordós, sőt barrique érlelésű verzióban is. Azt is írják róla, a Chardonnay lehet a legjobb választás halakból, szárnyasokból készített ételekhez, friss sajtokhoz.

Ebből kiindulva, célirányosan igyekeztem hozzá passzítani a megfőzendő étket. Mivel a hal meg a sajt ez alkalommal szóba sem jöhetett, így olyan tyúkot próbáltam találni a piacon, amelynek márványozott, de viszonylag kevéssé zsíros, olyan soványkás, mindenképpen vékony és csont nélküli tarjája van. Hosszas keresgélés után meg is lett az a pont olyan tarja amire vágytam. Klopfolás helyett a szelethúsoknál is meg az általam is csak igen ritkán alkalmazott irdalást nagy figyelemmel végezve el, megfokhagymázva, sózva, borsozva került a tarjaszelet a már verejtékeikben úszó füstölt szalonnakockák mellé az öntöttvas serpenyőbe. A némi lubickolással összekötött egymásra hangoltatásra a legjobb az a bor, amely majd később a pohárba is kerül, így belöttyentettem hát a tálba a palackból azt az egytizedet és fedőt borítottam az ott lezajló eseményekre, hogy minden figyelmemet a hagymás törtkrumplira fordíthassam. Mire az is, addigra ez is készen lett vagy fordítva, ez már tényleg lényegtelen, de az már nem az, hogy pár perc alatt olyan illat és ízkavalkád jött össze a fedő alatt, hogy arra még Gróf Buttler bora is csak csettinthetett, persze velem együtt! A tálalást sem cicomáztam túl, a látvány egyszerűsége több teret engedett a korábbi füstöltszalonnás, tarjás emlékeimből fakadó fantáziálásomnak az evés előtti gusztálkodás során.

Eme egyszerű de nagyszerű szárnyastalan ételkülönlegesség ezzel a kiváló Chardonnay borral történő leöblítésének örömeit és tanulságait a hazai gasztronómiában már oly régen beidegződött Chardonnay–szárnyasok kombó elleni, afféle nyíltsisakos és tárgyiasult hadüzenetnek szántam volna, de hát evidenciák hiányában ezt egyelőre felfüggesztem, mert hát a tárgyi bizonyítékok, azok csak úgy hipp hopp elfogytak…

Hozzászólás