A Villa Sandahl Badacsony Nap & Rizling 2019 évjárat-bemutatón megélt pillanatok emlékei még mindig ott motoszkálnak a fejemben és bár nagyjából azért tudtam, hogy mire számíthatok, mégis immár vagy három napja csak úgy tódul elő belőlem a sok sok pozitív jelző, amikkel csak lelkesen dicsérni tudom ezt a borkóstolót.

Persze a helyszín és az időpont kiválasztása már önmagukban is biztos alapot adtak a sikernek, hát ezzel nincs is mi mást tenni, mint természetesnek venni, ahogy az is természetes, hogy egy ilyen ritkaságszámba menő Villa Sandahl kóstoló esetén még az időjárás is behódol, merthogy egy legideálisabban langyos estén, szélcsendben, csupa zöldben, alacsony népsűrűség mellett kóstolgathattuk meg hazánk egyik, leginkább a prémium jelzővel illethető Rajnai Rizling sorát.

Nem tudhatom, hogy kinek mit is jelent maga ez a borfajta, nekem egy, az ezidáig csak az Olaszrizlingek árnyékában megbújó, afféle vonzó de még a nemnagyonismerem kategóriába tartozó bort jelentette, de innentől már egy többé nem titokzatos csodát is jelent a Rajnai Rizling, mely finom savaival, gazdag extrakt, íz és zamatanyag tartalmával, ásványosságával, feszességével, akár talán keménységével is nálam rögvest dobogóra került. Legfelülre, na persze megosztva…

Azt írja a szakirodalom, hogy a termőhelytől és feldolgozástól függően a Rajnai Rizling sokarcú lehet, a könnyű, vékony, savas bortól egészen a testes, nagy cukortartalmú csemegeborig. Hát ettől talán még szebb és izgalmasabb ez a fajta.

Na de! A finom savak, a gazdag extrakt, íz és zamatanyag tartalom, az ásványosság és a keménység, ezek mind csak fontos materiális jellemzői a bornak, de van még itt valami, ami a mostani benyomásaim szerint nálam képletesen babérkoszorút tesz a Villa Sandahl-féle Rajnai Rizlingek fejére, és ez nem más mint az ELEGANCIA, a bor és a borászat eleganciája!

A hétköznapi tudatban az elegancia szót használják a jó megjelenés és a remek stílus leírására.

A bor érezhető eleganciája egy többdimenziós koncepció, amely megérzése rengeteg részletet és feltételt tartalmaz, a szín, az illat, az íz és aroma mellett a helyszín, a kóstoltatás és kóstolás módjától kezdve a kóstoltató személy és saját magunk lelkiállapotáig, nem utolsósorban a pillanatnyi elkápráztatásunk során megnyílt boldogságérzetünkre is figyelemmel.

Jelen esetben a Villa Sandahl borsor eleganciája egy bizonyos típusú interakció volt a magával a borásszal, a helyszínnel, a személyzettel, de legfőképpen velünk és önmagával is, ami meggyőződésem szerint a Sandahl Rajnaiknál egy olyan ismétlődő élethelyzet, amely mindig jelen van, bárhol, bármilyen helyzetben és bármikor történik meg.

Azt mondják nagyon találóan, az elegancia az nem helyettesíti az elmét, a karizmát és a professzionalizmust, de kedvezően hangsúlyozza ezeket a tulajdonságokat, néha jövedelmezőbb képet alkotva a többihez képest, egy olyan valami amely nemcsak sok ajtót nyit ki, hanem sok szívet is. Bár ez a tézis leginkább személyekhez köthető, de mivel megtapasztaltam, így bátran állítom, pont így van ez egy elegáns borászat elegáns boraival is. Ajtókat nyit, szíveket nyit meg, sőt azt is hallottam valakitől, hogy mellékhatásként akár még combokat is…