Májusi Balaton

Az idén nagyon hideg május vége köszöntött a tóra, a tavasz valahogy elmaradt. Kabátba bújtam, sapkát húztam és lesétáltam a partra, aztán a mólóra, majd onnan vissza. Láttam, hogy vacogtak a vadludak, a vadkacsák is didergőn húzták össze magukat a parti nádasban, még a fehér hattyúk is szinte kékre fagytak, olyan volt ez az este….

Tovább

Vinitaly pillanatok és flörtök százai az Amarone-vel…

Vinitaly, Verona. Ahol a borospohár sosem ürült ki, más szőrös olaszok bajsza alól és a saját fehér szakállam felől elhangzó „Ottimo!” szavacska ott volt minden második mondatban, minden beszélgetésben és, hogy a külsőségekről is essék néhány elismerő szó, hát bizony a Veneto stand Amarone-szekciója valósággal ragyogott – szó szerint, hiszen a palackok úgy csillogtak a…

Tovább

Sárfehér ízű Dekameron…

Egy egyszerű, őszinte, ősi magyar fajta, megedződött és túlélt már sok nehéz időszakot a kies alföldi homokon, az elemek ártani nem tudtak neki, bántani csak az ember volt képes, olyan volt ő is mint ez a szőlőfajta, ebben a történetben, mert ez a történet egy öreg borászról a Béláról, és az életének egy szakaszáról szól….

Tovább

Odessa Black Esse Unplugged crimea 2002.

Messziről jött ajándék bort kóstolhattam a minap, pár napot pihent csak nálam, hamar kivettem a spájzból, és már a palack megérintésének pillanata is víziók lavináját indította el bennem, mert nem csupán egy jó vörösbornak gondolt valamit tartottam a kezemben, ami jól passzol majd a vacsorához, vagy ami egy szuper gasztronómiai élményt nyújt majd nekem, annál…

Tovább

Vágyakozás egy utazásra, oda, a sasok földjére…

Már vagy egy hónapja dermeszti meg a fagy testemet, lelkemet, de még az erőlködő gondolataim is úgy csikorognak, mint a öreg szántalpak a jeges hóban, jégeralsóm kinyúlt passzéját tekergetve révedek magam elé, belül reszketve, kívül vacogva várom, vágyom már a meleget, az indián nyarat. Gondolataim időben is térben is messzire indulnak el. Radiátorhoz bújva képzelem…

Tovább

Szecskő Tamás Turán 2009.

Megint vagy még egy békés, napos, macskás vasárnapi borozgatás… Hát így vagyunk mi ma itthon nagy boldogságban, látszólag csak kettecskén, én és Pipőke a kis kandúr cicám, na meg a mai ünnepi BOR csupa nagybetűvel, meg hát akik nem látszanak a képen. Bár ma sajnos nincs itt velünk Ő, aki féltésből beparancsolna engemet macskástól, borostól,…

Tovább

Szkander Bég és Ali Haxhi vendégei voltunk…

Föl-földobott kőként mely visszahull újra meg újra, úgy hullunk mi is vissza újra immár sokadszor a sasok földjére mert „bármi magasan vettessék is a levegőbe, valami ellenállhatatlan erő vonja vissza a földhöz, úgy varázsolja a romlatlan természet nagy törvénye az embert vissza ismét”… szóval oda Albánia földjére, némi különbséggel ugyan, de így mondá egykor az egyik legnagyobb magyar…

Sörös kaland

Svijany és a Radegasok… Egy baráti összejövetelnek indult a dolog de tragédiába torkollott, Svijany légiesen finom habkoronájának szívet melengető látványa, egész lényének kitárulkozása, majd e látomásszerű nedű megsemmisülése pár percnyi kérész repülés volt csupán a sörös élvezetek mezején, a jól felvértezett, ördögfejű, markáns Radegasok űzőbe vették, ollóba fogták és végeztek vele. Összetört köntösének szilánkjain még…

Tovább

Húsvéti üdvözlet megkomponálva…

Húsvéti üdvözlet megkomponálva… Kompon állok és most bejegyzést komponálok, alattam egy vén diesel motor csendes morgása a forgó lapátokról visszacsorgó vízzel kánonban muzsikál egy afféle tájba illő, nekem tetsző melódiát, és mert most végre Tavasz van már és most végre partraszállásos hangulatom is van már, így a nagyrévi kettőszáznyolcvankilencedik folyamkilométernél a lustán hömpölygő vízbe belehatolva,…

Tovább