Egy kis nosztalgiázás, mert kell az is! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer, hogy egy hangulatos Tapas bárban, legyen mondjuk a Tapas Bubó, szóval itt valahogy megjelentünk, afféle könnyű esti étkek elfogyasztása céljából. Rendeltünk is mindenfélét, ha már, akkor, na… Egyszóval több tapast is megkóstoltunk, de ami igazán nyomot hagyott bennünk az egy kiválóan elkészített Octopus volt. Ezt szeretném megosztani most veletek. Az elkészítés folyamatát, látványkonyha lévén, az első pillanattól az utolsóig végig követhettük. Pedro, a borostás barcelonai szakács a polipcsápokat feltette főzni annyi vízzel felöntve, hogy az a csápokat jól ellepje, babérral, sóval, borssal, fokhagymával, hagymával és ami a lényeg, a Hiszpania, alias Verna citrom levével ízesítette, aztán felöntötte a száraz fehérborral, magát meg Cava-val, az is Bubó volt és majd vagy 20 percig főzte a csápokat. Addig mi is Cavaztunk. Bubót, naná! Aztán mire elfogyott az első pár pohár Cava odabent is meg idekint is, addigra az Oktopus csápok is pont jól megpuhultak. Pedro fokhagymás olajjal bekente, majd serpenyőbe tette a csápokat majd újra töltött magának a Cava-ból és várt amíg a polip megpirul, aztán a műalkotást valami zöldséggel és burgonyagolyókkal együtt egy harmincegy centis Nevada pala tálcára helyezte és asztalunkhoz küldte, elégedetten bólintott felénk és megintcsak töltött magának a Cava-ból. Mert úgy láttuk, vagy csak úgy látni véltük, épp ezért mi is pont ezt tettük. Töltöttünk a Cavaból. Majd még többször is. Ízlett a fogás, de tényleg. Legközelebb is rendelnénk ilyet. A fotón az íncsiklandozó, remek katalón specialitás az Octopus ala Pancha látható, …de sajnos csak közvetlenül az elfogyasztása után…