Utolso jamboree a Budha Bárban…

Egyszer volt, hol nem volt, hogy Budha vendégei is voltunk…

Véghajrásoknak lévén, épp, hogy belefértünk még a 2018-ba amikor az ó-év egyik utolsó kóstolóján a Budha Bárban jártunk Miki barátommal. December legvégén sikerült végre először is és könnyen lehet, hogy egyben utoljára is belépnünk ebbe a hangulatbomba bárba, amely egy bomba helyen, a Váci utca derekának legvastagabb szakaszán, ott ahol a kóstolóra az Erzsébet Hídról érkezők Pesten partot érnek, ott található. Szerintem túlzás nélkül állíthatom, ez a pont már régóta a város közepe, de legalábbis az egyik közepe és ha lehetne nullás kilométerkő a pesti oldalon is, az tuti, hogy ide a Klotild Palota elé állíttatódna énáltalam…

Egy különleges, exkluzív és nagyon vonzó kóstolón való részvétel volt a látogatásunk apropója, és mivel csak Pezsgő és Aszú volt a terítéken, így hát az efféle arisztokrata nedűk kóstolásának égisze alatt múlt el a Budha Bár legutolsó rendezvénye és a buli végén fejet hajtó üres pezsgős és aszús palackok koszorújában múlt ki maga a bár is, mint bár, habár az még talán nem dőlt el, mi is lesz majd a helyén, így hát még az is lehet, hogy újjászületik és egy másik, egy ehhez hasonló szentély létesül majd itt. Mondjuk egy bár.

Ezt a kérdést sokszor körüljárva, a találgatásoktól, a bizonytalanságtól meg a biztos forrásból származó háttér információktól kapott, csak külföldiül elmondható Mellow Mood hangulatomat aztán cipeltem magamban az egész estén át, de fájó lelkemre végül is gyógyírt tapasztott az a rengeteg kitűnő tétel amit volt szerencsénk szinte mind, mind megkóstolni, így aztán ideiglenesen elfeledkeztem erről a nemzeti tragédiáról is.
Mivel aznap este elég sokan pont úgy gondolták mint mi, hogy egy ilyen pezsgős, aszús utolsó alkalmat nagy hiba lenne kihagyni, ez egy kis tolongásra adott nagyszerű alkalmat, de hát az ilyen heroikus küzdelemben megszerzett folyékony zsákmányt sokkal magasabbra értékeltük ezáltal, merthogy sportértéke is lett a dolognak. A nagyfokú részvétel miatt a borok és pezsgők illat, íz és egyéb jellemzőinek, illetve az azokat a poharainkba beletöltő kóstoltató hölgyek szembetűnő és a csak elképzelt vonalainak azonnali kitárgyalása is ilyen állapotok közt szinte teljességgel lehetetlen volt, Mikivel egymástól elsodródva csak a szemkontakt és a mimika eszköztárához folyamodhattunk, bármilyen azonnali és fontos közlendőnk is akadt egymásnak. Nos, mint egy darwini kísérleti két önkéntes alanya, mint afféle személyes WiFi-re, rábíztuk magunkat a szemeink, szemöldökeink és arcizmaink jelzéseire, és a szemöldök összevonások, a mosolyok, a csücsörítések és cuppantások számából és erősségéből kiindulva igyekeztünk egymás mondandóját megérteni és persze a kóstolgatás előrehaladottságából adódó elkerülhetetlen következményeket is helyesen és időben felmérni egymáson. Na ezt a játékot pont ide találták ki, érdekes volt és szórakoztató.
Nem csak az volt közölhető ezúton, hogy ízlik-e az a pezsgő vagy az a bor, hogy kedves volt-e az a kedvesnek tűnő fehérnép, aki kitöltötte, vagy inkább mégsem, de az öröm, a szomorúság, az érdeklődés, az együttérzés, a sajnálkozás, vagy a félelem, a harag, a düh, az indulat, az undor, az unalom is, mind mind kiolvasható lett az arcunkból. A szemöldök összevonása, a száj elhúzása nemtetszést fejez ki. A nyelv kinyújtása itt is és általában is csúfolódást jelent, amiért aztán egy kóstolón akár pofán is vághatnak, persze a nyitva felejtett száj tanúskodhat a nagyfokú koncentrálásról is, amit a kinyújtott nyelv is erősít, és bár a tibetieknél a kinyújtott nyelv az üdvözlést jelent, de mi nem vagyunk tibetiek ugye, így hát az általános szabály az, hogy amíg nem iszunk, a szánkat zárva tartjuk.
Aztán még fokozható is a helyzet úgy, hogy nemcsak átéljük, hanem illusztráljuk is érzelmeinket, mert hát az ilyen kulturális hatásokra, mint a borkóstolás, előbb utóbb az is bekövetkezik. Például az archoz illesztett kézgesztusok többsége kénytelen őszintétlenséggel, vélemény elhallgatással, vagy bizonytalansággal, akár tanácstalansággal függhet össze. Ilyenkor segít egy olyan huszárvágás, hogy az archoz illesztett kézzel hirtelen átváltunk egy afféle vakaródzás szerű mozdulatba, mert mondjuk roppant savanyú, rosszízű bor van a pohárban és mi a legszívesebben kiöntenénk azt, de a borász, akit egyébként roppant módon kedvelünk, az meg nézi rajtunk a hatást.
A száj folyamatos eltakarásának gesztusa szintén a megtévesztés vagy az elhallgatás szándékára utal, de borkóstolókon ez kifejezetten nagy hiba, merthogy ez pont magát a borkóstolást hiúsíthatja meg, de ebből egy menekülési útvonalként azért ott van a saját orrunk érintgetése, vakarása, piszkálása, mert mindezek sikeresen leplezik az eredeti, felismerhető mozdulatot, és máris kóstolhatunk is.
Az ilyen vagy ehhez hasonló arisztokratikus italok kóstolóján mint ez is volt, mindig vannak olyanok is, akik a mimika tudatos visszafogásával operálnak, hogy attól ők is arisztokratikusabbnak fessenek, mert azt olvasták valahol, hogy a szenvtelen arc az trendy és elengedhetetlen bizonyos társadalmi érintkezések alkalmával. Nekünk régimódi arcoknak ez még sose sikerült.

Aztán eltelt az idő, lassan elfogytak a pezsgők, a borok, a nagyérdemű is megfogyatkozott és a Budha Bár életének hátralévő percei is egyre inkább kiszámolhatóvá alakultak át. Mielőtt eljöttünk volna, arra gondoltam, tán gond lesz abból, ha csak így váratlanul hazaállítunk, buzgón bizonyítgatva, hogy jól vagyunk, ezért talán érdemes lenne a valószínűleg mindenki által jól ismert Mahl skála indexet, vagyis hát a kiszámított saját indexünket még azelőtt hazaküldeni SMS-ben, hadd lássa a Kedves, hogyan változhatott szimpóziummá az ami egy lealacsonyodáshoz vezető szimpla borkóstolássá is alakulhatott volna, ha nem maradunk az első perctől urai a helyzetnek és nem győzzük le Bacchus folyamatos csábítását. Mint tudjuk, a Mahl skála az, amely a zavarjelek előfordulását méri, úgy mint az elszólás, a szóhibák, a hibás szórend, a beszéd közbeni hosszú szünetek, egyes szavak kihagyása vagy ismétlése, a dadogás, vagy a befejezetlen mondatok. Ha ezen zavarjelek előfordulását elosztjuk az adott beszédben elhangzott szavak számával, kapunk egy hányadost, amely szám hűen tükrözi az adott állapotot.
Így én a ruhatárnál egy rövid beszédet tartottam, megkérdeztem Mikit, Na komám, jó volt minden?
Az, hogy ez az öt szó így egyszuszra kijött a fentebb említett zavarjelek nélkül, az nagyon megnyugtatott a Mahl index szám vonatkozásában, így azt el is küldtem haza SMS-ben és aztán már lelkiismeret furdalás nélkül elfogadtam Miki ajánlatát, miszerint hidratálni öröm, arra meg jobb híján jó egy jó Pilsner Urquell is. Vagy kettő.

Az est kiállítói voltak:
Babits Pincészet
Barta Pince
Bor és Más – Champagne Skybar
Bor és Más – Cremant
Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet
Csányi Pincészet
Csubák Pincészet Tolcsva
Espák Pincészet
Frittman Borászat
Garamvári Szőlőbirtok
Grand Tokaj
Gróf Degenfeld
Heinemann Testvérek – Champagne skybar
Koch Borászat
Pajzos Tokaj
Péter Pincészet
Szepsy Pince (Tokaj) – Champagne Skybar
Tokaj Hétszőlő
Törley, Hungaria, Francois
Varros&Co – Champagne Skybar
Varros&Co – Prosecco
Vino Castillo