avagy a Time Out Market-ben július idusán megrendezett antialkoholista szeánsz felszámolásának majdnem elfelejtett rövid története, mintegy hitelesnek tűnő hadi beszámoló formájában és persze mint mindig, most is röviden. Vagy legalábbis úgy, ahogy én emlékszem.

A hadművelet célja teljesen érthető és a kivitelezése az idő sürgetése miatt már nagyon is szükségszerű is volt.

Előzményként azt kell tudni, hogy a kiválasztott tizenkét bornak valami módon bizonyítania kellett, hogy méltó arra, hogy egy teljes esztendőn keresztül ott szerepeljen a Time Out Market borlapján. Ehhez kapóra jött az az alkalom, hogy egy mindenre elszánt, az elveiket foggal körömmel és az utolsó leheletükig megvédő antialkoholista csoporton, egy titkos szeánszukon rajta ütve, őket a kiválasztott borok taktikus bevetésével a sárga földig lerészegítve, a radikális nézeteiket megsemmisítve, mindannyiukat a borfogyasztók táborához csatlakoztassák.

A akció tétje valóban óriási volt és még magában hordozta annak a lehetőségét is, hogy kudarc esetén az elsőre kiválasztott borok, mind a tizenkettő, a születésük helyén és ott akár életfogytiglanig a hordókban vagy a palackokban maradnak, semmi itallap nem lesz majd a Time Out-ban, arról nem is beszélve, hogy így továbbra is maradhatnak még aktív antialkoholisták közöttük, akik aknamunkájukat továbbra is zavartalanul folytathatják.

Szinte a derült égből pottyant ölünkbe a mi szimpatikus és összetartó csapatunknak a vissza nem térő alkalom a borok mély vízbe dobására és egyben a leszámolásra is.

Egy megbízható forrásból származó információ szerint a Time Out Market egyik félreeső zugában a szokásos nyári szeánszuk alkalmából ismét összeülni készült a rettegett Fanatikus Antialkoholisták Szövetségének Országos Kartája azaz a F.A.SZ.O.K.

Egy, az éterben elkapott jelentésük egyértelművé tette, hogy ezen a szeánszon ismét verbális pörölycsapásokat kívánnak mérni a kitartó borfogyasztók táborára és azokat megbélyegezve, továbbá valós akciók során a szesztestvérek poharait már a kóstolók legelején elkobozva, tagjait minden szánalom és együttérzés nélkül taszítsák a társadalom és az élet perifériájára. Brrr…

Bizonyítékként idéznék a F.A.SZ.O.K. Borkóstoló-ellenes Főosztálya által kiadott jelentésből:

„A F.A.SZ.O.K. Országos Kartája ezúton kénytelen a közvélemény tudomására hozni, hogy a borkóstolók terjedése az utóbbi időben minden eddigi és józan ésszel még elképzelhető határt átlépett.

A már nem is titkolt, sőt a nyomtatott sajtóban és ad abszurdum az online térben is folyamatosan meghirdetett borkóstolók immár a legváratlanabb helyeken ütik fel a fejüket, nem csak budapesti, de országos viszonylatban is. Megfigyelőink szerint ezeken a borkóstolókon részt vevők már nem tisztelik sem a társadalmi, sem a földrajzi, sem az erkölcsi határokat, azokat mind átlépve a szenvedélyük oltárán áldoznak Dionüszosz szellemiségének.

A helyzet súlyosságát csak fokozza, hogy a borkóstolók rendkívüli alkalmazkodóképességet mutatnak árban, időben és helyszínileg is, így a népszerűségük csak egyre fokozódik már a társadalom legfelsőbb köreiben is. Különösen aggasztó jelenség a szakmai köntösbe bújtatott fogyasztás. A résztvevők már nem egyszerűen csak bort isznak, annál többet is tesznek.

Vizsgálják. Elemzik. Megforgatják. Megszagolják. A fény felé tartják. Majd minden tudományos alaposságot félretéve, csak úgy egyszerűen meg is isszák a bort. Mindet.”

Hát, ezeket a sorokat és ezen durva sorok közt is olvasva, ez bizony már hadüzenetnek minősül.

Hát legyen, En Garde!

A Fanatikus Antialkoholisták Szövetségének Országos Kartája elleni, jelenleg a legszervezettebb csoportosulás a regisztrált Fanatikus Alkoholisták Szövetségének Országos Kartája-nak (basszus, ez is F.A.SZ.O.K lett, na de ez most már mindegy) parancsnoksága ezért azonnal mozgósította is a Time Out Marketbe pozicionált különleges egységét, hogy pontosan ott, az ellenség szeánszának fészkében, a titokban őrnagyi rangban lévő Gergely Borsos vezetésével majd az adott pillanatban megkezdhesse a támadást, és, hogy egyben ily módon kaphasson rálátást a kiválasztott borok meggyőző képességeire is. Az akciónak az antialkoholistákat megtévesztő fedőneve is volt amelyet a még megmaradt fanatikus antialkoholisták azóta is csak így emlegetnek:

A PISZKOS 12 Lőre.

Magának az ütközetnek a rövid krónikája egy, a kezdetektől a végéig nagyon figyelő szemtanú tollából vagyis az enyémből a következő:

B. Gergő őrnagy hosszasan nézte az általa kiválasztottak névsorát. Majd a borokat nézte, amik költői képpel élve immár katonákká avanzsálódtak át. Aztán ismét a névsort nézte. Kicsi zavart okozott a létszám, csak a bevetés előtt derült ki, hogy tizenhárman vannak.

– Akkor most valaki kétszer van itt? Ki az?! De erre nem jelentkezett senki. Az őrnagy végül becsukta a dossziét.

– Mindegy. A Piszkos 13 Lőre hülyén hangzik. Maradjunk a tizenkettőnél. Ezzel a hadművelet kezdetét is vette.

A kiképzés:

Bár még nem volt tudható a pontos dátum de Gergő őrnagy már heteken keresztül készítette fel az egységet, nem volt kegyelem, de volt bőven dekantálás, pohárban pörgetés, újratöltés, vakteszt, éjszakai vakteszt, majd olyan minden utáni vakteszt, amelynek végére már maga az őrnagy sem láthatta már pontosan, hol és mit is tesztelnek, de hát mindent a győzelemért!

A kiképzés legfontosabb szabályát minden bornak kívülről kellett tudnia, „Likvidálni, foglyot ejteni tilos, de lerészegíteni kötelező.” Az őrnagy külön hangsúlyozta, ez nem kocsmai verekedés! Ez precíziós hadművelet, ez egy átnevelés. Nem az a cél, hogy az ellenség elessen. Az a cél, hogy az antialkoholista végül a borokból újra meg újra kérjen.

A csapat:

Elsőként a Time Out Market Selection Brut kapta a felderítő szerepet. Gyors, hidegvérű és tele volt buborékkal. Ideális katona egy váratlan rajtaütéshez.

Mellette állt Figula Olaszrizling, a balatoni veterán, aki már messziről olyan nyugodtnak látszott, mint aki pontosan tudja, hogy előbb-utóbb mindenki kér még egy pohárral.

Sauska Chardonnay 2025 elegáns, zöld, tiszti egyenruhában érkezett. Látszólag kifinomult úriember volt, de B. Gergő őrnagy tudta róla, hogy alattomosan hat a tudatra és a közelharcban rendkívül veszélyes.

Balassa Kacsa 2024, a neve némi zavart okozott az eligazításon. A szépsége a veszélye.

Paulus Vízió, feladata a stratégiai előrelátás volt. Már akkor látta a második palack szükségességét, amikor az elsőt még ki sem bontották.

Ikon Rajnai Rizling 2023, precíziós lövésznek számított. A savakkal dolgozott. Pontosan. Könyörtelenül.

Vesprim Infula Rosé 2024, első látásra túl barátságosnak tűnt egy ilyen egységhez. Angyalkákat is bevetett a siker érdekében. Ez volt a megtévesztés.

Petit Bonsai Vida, alacsony profilú, öreg kommandós, kis, kedves név, nagy ambíció. Olyan észrevétlenül jutott át az ellenséges vonalakon, hogy mire bárki felfigyelt rá, már üres volt a pohár.

Heimann Kékfrankos 2021, a nehéztüzérséghez tartozott. Ha odasújtott több pohárral is, azt sorsverésnek is nevezték a túlélők.

Vabrik Háromlábú Kutya 2024, különleges alakulatként működött. Senki nem tudta pontosan, hogy Jimmerre fog indulni, merre kóricál, de ha felsejlett a háttérben a Kőbánya Blues, tudhatták, hogy megjött és három lábbal is gyorsabban töltött, mint másik kettő másik néggyel.

Mészáros Cabernet Franc, volt az egység páncélosa. Ha ő megindult, nem nagyon maradt száraz pohár az útjában.

St. Andrea Áldás, lelki támogatást biztosított. Az őrnagy szerint minden hadművelethez kell egy kis áldás az asztalon fekvőkre. Különösen a hatodik fehér és a negyedik vörös után.

Végül ott állt a titkos tartalék, a Time Out Market Szamorodni Selection. Őt az őrnagy személyesen zárta a hadianyagraktárba.

-Maga csak akkor jön elő, amikor már mindenki azt hiszi, hogy vége a harcnak. És a Szamorodni bólintott. Édes mosollyal…

A TIME OUT MARKET-i ütközet:

A F.A.SZ.O.K. antialkoholista szeánsz tagjai elfoglalták asztalaikat, állásaikat a Time Out Market egyik félreeső zugában. Ásványvíz volt előttük. Némelyikük citromkarikát is kért bele, volt aki kiskanalat és szívószálat is. Láthatólag és valóban is a helyzet nagyon súlyos volt. A felderítés egy különösen veszélyes mondatot is lehallgatott: Én ma egy pohárral sem iszom.

18:00: Az őrnagy arca megkeményedett. Indulás!

18:07 perckor eldördült az első dugó. A Selection Brut támadott. PUKK!

A szeánsz résztvevői összerezzentek. Mi volt ez? Ti is hallottátok? Kérdezték egymást, de már késő volt. A Selection Brut pezsgőrajai elérték az első állásokat, üléseket. Poharak emelkedtek, csendültek, buborékok robbantak.

Az első antialkoholista kényszeredetten megkóstolta, lenyelte. Elhallgatott. Majd kimondta azt a mondatot, amelyet B. Gergő őrnagy egész este hallani akart. Hát… ez tulajdonképpen egész jó.

Az első védelmi vonal áttörve! kiáltotta az őrnagy.

És elszabadult a pokol. A Figula Olaszrizling balról került. A Sauska Chardonnay középen támadott. Az Ikon Rajnai Rizling fedezőtüzet adott. Minden fellelhető fedezékből tüzeltek a borok. Pult mögül. Asztal mellől. Jégvödörből. Dekantálóból. Egy különösen vakmerő Vesprim Rosé még egy szalvétatartó mögül is támadást indított.

A helyiséget hamarosan betöltötte az úri hölgyek talán Chanel Cico Mademoiselle Intense és más hasonló parfümjeinek na meg a borok gyümölcsös illatainak és fűszeres, különös keveréke.

Volt ott valami más illat még, ami valószínűleg nem puskapor volt, hanem csak valaki odaégetett valamit az egyik konyhában. De háborúban nincs idő a részletekre.

19:00: A F.A.SZ.O.K. rendezte sorait. Az egyik résztvevő felemelte a kezét.

– Köszönöm, nekem most csak egy kis vizet!

Dermedt csend lett egy pillanatra, de B. Gergő őrnagy azonnal felismerte a veszélyt. Víz! Jobb szárny! Víz! A Paulus Vízió előrelépett.

Az antialkoholista megkapta a vizét vagyis a Víziót. Ivott. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt. Forgatta a bort, szűrte a fogai közt majd letette a poharat. Na jó, de azért megkóstolnám azt a másikat is…

Gergő ökölbe szorította a kezét. Ez az, fiúk. Megrepedt a moráljuk!

A fehérboros egységek teljesítették feladatukat. Eljött a vörösök ideje. Kékfrankos! Előre! A Heimann megindult. Mögötte Petit Bonsai. Jobbról a Háromlábú Kutya.

A Kutya ugyan három lábon támadott, de olyan kiszámíthatatlan irányváltásokkal, hogy az antialkoholisták képtelenek voltak megszervezni a védekezést. Honnan jön ez? Nem tudom! Mit ittunk az előbb? Fogalmam sincs! Ez finom! Nagyon az, mondta egy nagybajuszos! Hát akkor tölts még, mire vársz!

Gergő azonnal rádiózott. Halló Központ, itt B. Gergő őrnagy. Az ellenség saját magának tölt! Ismétlem, saját magának tölt!!!

Ez volt az ütközet fordulópontja.

19:40: A csata ekkor már minden fronton tombolt. A kezdeti katonás rend felbomlott. Az antialkoholista szeánsz tagjai egymás poharából kóstoltak. Valaki azt állította, hogy érzi a terroirt. Egy másik azt mondta, szerintem ennek hosszú a lecsengése, pedig két órával korábban még azt kérdezte, hogy a rizslinget rizsből készítik-e.

Gergő már tudta, közel a győzelem, de még jött a St. Andrea Áldás! És az Áldás végigvonult az asztalon. Ekkorra már senki sem védekezett. Sőt. Az egyik szeánsz résztvevő újratöltött pohárral a kezében érdeklődött az Áldás telefonszáma felől…

20:00: A harctéren különös csend lett. Üres palackok. Félrebillent poharak. Félrebillent szájak. Boldog arcok rúzsfoltokkal. Valaki már egy borvidéki kirándulást szervezett. Egy másik kijelentette, hogy ő tulajdonképpen mindig is szerette a bort. Ez természetesen hazugság volt, de hadifogoly egyezmény hiányában senki nem vonta kérdőre.

B. Gergő őrnagy körbenézett. Jelentést kért! Fehérek teljesítették a feladatot! Rose teljesítette! Vörösök teljesítették! Háromlábú Kutya, hol van? Valahol még az ellenséges vonalak mögött, uram! Jött a válasz.

Gergő azonban tudta, hogy még nincs vége. Volt még egy utolsó feladat. Lassan a hadianyagraktár felé fordult és megjelent a Time Out Market Szamorodni Selection.

Az antialkoholisták riadtan néztek rá. Ez meg micsoda? A desszert? De mi már nem akarunk többet inni! A őrnagy bólintott. Persze, persze és a Szamorodni támadásba lendült. Nem rohant. Nem kiabált. Nem fenyegetett. Csak szépen, méltóságteljesen bevonult a poharakba.

Öt perccel később megszólalt valaki, tagsági igazolványt szeretett volna, de legalábbis egy bérletet. Valahonnan hátulról egyszer csak felcsendült az „Akácosút, ha végigmegyek rajtad én” melódiája de dalba foglalt ötletek bőven voltak még a Dankó Pista életmű akár hajnalig tartó idézgetéséhez is.

Az őrnagy ránézett az órájára majd becsukta a hadinaplót. Game over.

A csata mérlege:

Megsebesültek: senki. Eltűnt személy: egy, de később megtalálták a mosdó felé vezető folyosón, ahol egy idegennek magyarázta a Kékfrankos karakterét. Lerészegített antialkoholisták: valamennyien.

A F.A.SZ.O.K antialkoholista szeánsz szervezett ellenállása 20:00 órára gyakorlatilag megszűnt.

Az egykori ellenállók ekkor már egymás vállát veregették, borvidékekről vitatkoztak, és többen követelték, hogy az Rajnai Rizlinget még egyszer vessék be, persze kizárólag tudományos összehasonlítás céljából.

B. Gergő őrnagy felsorakoztatta a megtépázott különítményt.

Katonák! A feladatot teljesítették. Bebizonyították, hogy egyéniben és csapatban egyaránt fegyelmezetten, bátran és pohárveszteséget nem kímélve képesek végrehajtani a legnehezebb borászati hadműveleteket is. A parancsnokság döntése alapján valamennyien kiérdemelték, hogy egy teljes éven át képviseljék magukat a Time Out Market borlapján!

És kiadta az este utolsó parancsát: PISZKOS 13 Lőre! ÚJRATÖLTENI!

És ezen az estén a Time Out Market félreeső zugában bebizonyosodott, hogy egy jól szervezett antialkoholista ellenállást erővel megtörni nem lehet, de tizenhárom jó borral azért úgy körbe lehet keríteni, hogy az kapituláljon.

És a Háromlábú Kutya ekkor valahonnan hátulról még felugatott.

Na jó, de ezt már hagyjuk…